Az allergiáról

Sokan találgatják, mitől lesz egy ember egyik napról a másikra allergiás. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy az allergiás tünetek párhuzamban állnak az érzelmekkel.

 Mi is az allergia?

Allergiáról beszélünk, ha a szervezet képtelen alkalmazkodni egy anyaghoz, avagy szituációhoz, élethelyzethez, személyhez, stb... Ez az alkalmazkodási képtelenség legtöbbször a kollektív tudattalanból származó dimenzióminta hatására alakul ki. Nem csak valamilyen anyagra lehetünk allergiásak, mint pl a pollen, az ételek, fémek, melyekről általánosságban hallani lehet, hanem bármely gondolatra, szituációra, és az ezekhez kapcsolódó érzelmekre is. Mindezek a gondolatok, szituációk és érzelmek nemcsak a mi életünkből származó traumákhoz kapcsolódhatnak, hanem a család generációs vonalán átszivárgó, meg nem oldott problémák is megjelenhetnek a mi életünkben, mint allergia.

A TEK (Transzgenerációs Epigenikus Kineziológia) szakemberei letesztelték, hogy a búzaallergiához*  a Szívcsakra blokkját mutatta az izomteszt, ezen belül a Meridiánóra tesztje a Máj meridián blokkját. A csakrák olyan energiaközpontok, ahol testünk energia eloszlása a szokásosnál sűrűbb. A Védikus tanítások szerint a három fő nádi (energia csatorna) kereszteződésében találhatók a csakrák. A csakra szó kereket jelent, ami utal ezen központok alakjára. Fizikai törvényszerűség, hogy az energia nem vész el,  csak átalakul. Az Univerzum energiáit a testünk számára hasznosítható energiává a csakrák alakítják át, de az út kétirányú, a testünk energiáit is ezeken a központokon keresztül sugározzuk ki a környezetünkbe. Fontos, hogy ezek az energiakapuk kiegyensúlyozott  működésűek legyenek, hiszen elhelyezkedésük mentén ellátják szerveinket is energiával, mindemellett érzelmek is kapcsolódnak hozzá érzelmek is.

Hogyan lehet az, hogy érzelmeink tárgyakhoz vagy anyagokhoz kapcsolódnak, és különböző testi reakciókat váltanak ki?

A működési mechanizmusra a stresszkutatások adják meg a választ. Amikor valamilyen trauma ér minket,  a szervezet immunrendszere kibillen egyensúlyából, működése csökken. Ebben az állapotban megváltozik a szervezet reakcióképessége. Elménk, mint egy memóriakártya elraktároz mindent, így a trauma által kiváltott érzelmet is, ami összekapcsolódik azzal az anyaggal, vagy helyzettel amiben éppen megtörténik velünk az esemény, vagy amit szimbolikusan a helyzethez kapcsol.

Később, a hasonló szituáció tudattalanul ismét előhívhatja a korábbi trauma alatt átélt érzelmeket, immunrendszerünk újra kibillen egyensúlyából, és érzékenyebben reagál. Minél többször történik ez meg velünk, annál nagyobb lesz az érzékenység.

*búzaallergia nem azonos a glutén allergiával! A búza is a glutének közé tartozik, de csak egy fajtája. Rengetegen keverik. Glutén a rozs, az árpa és a zab is. A legtöbben, akik gluténérzékenynek vannak titulálva valójában csak a búzát nem bírják.

Idegrendszerünk és az agy féltekéi

Az idegrendszer feladata a szervrendszerek működésének irányítása, megfelelő összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása. E működés során az idegrendszer a belső és külső környezetből folyamatosan információkat – ingereket – vesz fel, azokat ingerület formájában továbbítja a központhoz, ahol a feldolgozás végbemegy, és ennek eredményeképpen létrejön egy megfelelő ingerválasz. Az idegrendszer – mai ismereteink szerint – az emberben érte el fejlődésének legmagasabb fokát. Kialakult a tudat, a gondolkodás, a beszéd és a külvilág hatásaira adott válasz kevésbé ösztönös, mint inkább tudatos cselekvéssé vált.

Az idegrendszer a központi idegrendszerből (agyvelő és gerincvelő) és a környéki vagy perifériás idegrendszerből (idegek) áll.

Az agyvelő a magasabb rendű működések központja (figyelem, gondolkodás, beszéd, emlékezés, érzelmek, ösztönös működések), a gerincvelő és az idegek feladata az ingerfelvétel és továbbítás az agyba, ingerválasz biztosítása a célszervekhez.

Az agyvelő a központi idegrendszernek a koponya üregébe zárt fő része. 3 fő részét lehet elkülöníteni: nagyagy, kisagy és az agytörzs. A nagyagynak két része van, melyeket féltekéknek nevezünk. A féltekék képezik az agyvelő legnagyobb részét. Köztük a kérgestest áll úgymond gátként.

Normális esetben az egyik agyféltekébe belépő ingerek a kérgestesten keresztül gyorsan átjutnak a másik agyféltekébe is, ezáltal az egy egyetlen egységként működik.

Mindegyik félteke a test ellenoldali felét irányítja, onnan kap információkat. A féltekei aszimmetria azt jelenti, hogy a bal agyfél a jobb kezet irányítja és a tőlünk jobbra lévő tárgyakat észleli. Az idegpályák aszimmetrikus elrendezésén túl a két félteke információfeldolgozó képessége is eltérő.

A jobb agyfélteke a néma vagy kisebb félteke, de nem jelenti azt, hogy nem tudja felülmúlni az emberi lényegünk szempontjából meghatározó funkcióinkat irányító bal agyféltekénket. Muzikális, felismeri a dallamokat, melódiákat, a beszéd hangsúlyait, a beszélő szándékait és a közlendőt, egyszóval a metakommunikációt. Elsősorban a látott dolgok felismerését, és ezen keresztül a térbeli eligazodást szolgálja. A vizuális, képeken alapuló gondolkodás, arcfelismerés, alakok felismerése is a jobb agyféltekéhez tartozik, ő reagál erősebben a testből jövő belső érzésekre, reakciója erőteljesebb, mint a bal agyféltekéé.

A jobb agyfélteke előnyben van az érzelmek kifejezése és az érzelmi jelzések percepciója terén is. Nem érzékeli a teret, az időt, az ösztönös megérzésekre hagyatkozik. Az anyai oldalt, a nőies gondolkodást képviseli (Yin-féltekének is nevezhető). Szubjektívebb, őszintébb, mint a bal. Az agyi, idegrendszeri sajátosságainkat generálja, valamint azokat az agyi, idegrendszeri sajátosságainkat, melyek fogékonnyá tesznek az új, soha nem hallott hipotézisek iránt.

A látásban domináns funkciót tölt be, mint például a térlátás, színlátás, arcok, mintázatok felismerése. Látása harmonikusabb, mint a bal agyfélteke látása, kizárólagos háromdimenziós tér rajban való megjelenítéseket képes alkotni, mellyel térelőnye nem csak az érzékelésben van, hanem a térben való manipulációs, motoros jellegű reflexiók, válaszok kapcsán is.

A bal agyféltekében találhatók a beszédközpontok, azon területek, amelyek a nyelv(ek) megértését és aktív használatát szolgálják. Ha a bal halántéki lebeny sérül, többnyire súlyos beszédzavarhoz vezet, ha a jobb oldal hasonlóan sérül, akkor ennek kisebb a lehetősége. Különösen fontos szerepet tölt be a fogalmi gondolkodásban, a tervezésben és a döntésekben. Előnye a logikai gondolkodás és a számtani feladatok terén mutatkozik.

Tudatos kontrollt gyakorolva elemez, megítéli és megkülönbözteti a döntési alternatívákat és döntést hoz. Kedveli a racionális logikai megközelítési módokat, birtokolja a megvalósításhoz kapcsolódó képességeket. Feldolgozási módja a részletek egymást követő elemzése, tér- és idő-függő. Olyan funkciókat vezérel, amelyek a már ismert tartalmak felidézésével kapcsolatosak.

A férfias gondolkodást, az apai oldalt képviseli (a Yang-féltekének is nevezhetjük).

Az agyféltekék különböznek egymástól specializációikban, de állandóan integrálják egymással tevékenységüket, és sokkal inkább ez az integráció az, ami a mentális működéseket létrehozza, mint az egyes agyféltekék speciális hozzájárulása. Ezekre a különbségekre úgy kell tekintenünk, mint az egyes agyféltekék eltérő hozzájárulásaira a megismerés egészéhez.

Vízgyógyászat

A vizet minden élet bölcsőjének tekintik a Földön. Gyógyító hatására már az ősidők óta felfigyeltek. Alkalmazta Hippokratész is, de fénykorát Sebastian Kneipp idején a XIX. század második felében érte el. Kneipp gyógyító eljárásain belül is a vízgyógyászat volt az a terület, amit a neve fémjelez. Kneipp katolikus lelkészi tevékenységét egészítette ki természetgyógyászati tevékenységgel.

Egyszerű vízgyógyászati eljárásával olyan rendszert alkotott, amely eredményeivel minden addigi kezelési módszert felülmúlt. A beteg szervezetre, mint egész egységre tekintett, a szerveket külön soha nem kezelte. Célja, hogy a szervezet természetes öngyógyító erejét helyesen tudjuk használni. A vízgyógyászat fontos részét képezi az is, hogy a beteg megtanulja a helyes táplálkozás, mozgás szabályait.

Aki hosszú idő alatt betegséget alakított ki magának, annak energiát kell fektetnie a gyógyulásba is.

A betegnek felelősséget kell vállalnia a testéért, lelkéért és tevékenyen részt kell vennie a gyógyulási folyamatában.

"Gál Attila"