Léteznek pozitív és negatív stresszek.
Amikor egy stresszhelyzet változtatásra, fejlődésre, újításra ösztönöz, akkor mindenképp pozitív stressz, hasznosan hat az életvitelre, a bennünk rejlő erők kihasználása nagyobb teljesítményre ösztönöz. A pozitív stressz motivál, bátorít, kreativitásra serkent, alkotó energiákat szabadít fel.
Selye János úgy gondolta, hogy megfelelő mértékű stresszhatás nélkülözhetetlen a személyiség fejlődéséhez. Kihívásokra mindenkinek szüksége van, hogy előrébb tudjon lépni az életben.
Akinek túlzottan stresszmentes az élete, az vegetál!
A negatív stressz akkor jelentkezik, mikor egy túlfeszített állapot eluralkodik rajtunk, nem akar elmúlni és nem tudjuk magunkat lehiggasztani. Itt már komoly veszélyeknek vagyunk kitéve!
A kezeletlen stressz szép lassan eluralkodik a szervezeten és odáig juthatunk, hogy teljesen ledönt a lábunkról, rosszabb esetekben komoly betegségeket okozva megbénítja életünket.
A mai világban mindenki felgyorsult életvitelt folytat. A gyorsaság a meghatározó tényező lásd: Gyorsvonat, gyorsétterem, gyors autók, amelyekkel több száz kilométer tehető meg egy nap alatt, repülőgépek, amelyekkel földrészeket szelhetünk át néhány óra alatt.
Ha otthon vagyunk, szinte folyamatosan szól a TV. Ha úton vagyunk, rádiót hallgatunk. Ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset.
Nem kerülhetjük el a sokat szidott reklámok hatását sem. Megmondják, milyen a jó nő, milyen autóban utazik, hol nyaral, mit dolgozik, milyen ételt eszik, milyen bútorok között él, milyen illatot használ, aki számít.
Minden egy célt szolgál: a fogyasztói társadalom célját: a pénzköltést. Igen ám, de a pénzt meg kell keresni, hogy tovább hajszolhassuk a vágyainkat, és növelhessük az igényeinket. De a pénzért dolgozni kell, méghozzá keményen. A munkánk legtöbbször mozgásszegény, monoton, esetleg túlhajszolt. Idegileg kimerítő, rengeteg az értelmetlen szabály, a bürokrácia.
Ezeknek a követelményeknek megfelelni szinte lehetetlen.
MINEK és HOVA rohanunk? - kérdem én. Miért akarunk előbb meghalni, mint ahogyan természetes úton kellene? Nem kell messzire menni nézzük csak az utazásokat. Miért kell állandóan száguldozni a normális biztos tempó helyett? Miért nem lehet időben fékezni, ha előttünk fékeznek. Miért nem állnak meg az autók, ha előttük áll egy sor kocsi? Ez a rohanó életmód semmire nem vezet a baleseteken kívül... Nézzük a munkahelyeket, ahol szintén folyamatosan rohanunk és mégsem tudja senki, hogy hova, mert eredménye nincs, csak a hibák sora. Kinek jó ez? A főnöknek biztos, mert látja a teljesítményt, de a minőséget nem.. :( Magam is dolgoztam vendéglátásban, tudom, hogy sokat számít, hogy milyen gyorsan vannak kiszolgálva az emberek, de a jó munkához idő kell. Ha rosszat viszünk ki, ugyanúgy újra kell készíteni, többszörös energiát és időt igényel. Ha nincs időnk barátkozni a vendégekkel, mi a garancia, hogy vissza is fognak térni? Elvárják, hogy barátkozzunk a vendégekkel, de rohanva ez megoldhatatlan, mert jön egy főnök és leszid, hogy a másik asztaloknál várnak. Ismét a kérdés: JÓ EZ ÍGY?
Egyre több olyan családról és iskoláról olvasok, ahol már a gyerekek a lassú életvitellel barátkoznak. Ez nem azt jelenti, hogy megalszik a tej a szájukban, csak, hogy nem stresszelik magukat, ha nem futnak le 100 métert egy idiotizmus alapján felállított norma miatt, nem dudálják le az előttük haladó autóst, ha az a megengedett sebességgel halad és nem lökik fel a gyalogost a zebrán, kivárják a sorukat a buszra szállásnál és nem lökik fel oda társaikat.
A modern társadalmakban, ahol a nők harcolnak az elismerésért, a munkahelyen a helytállásért, majd otthon a család ellátásáért, komoly nyomás nehezedik a nyakukba. Ez idővel túlzott megfelelési kényszerrel párosul, ami súlyos következményekhez vezet.
A gyereket lehet bűntetni tisztelettel, felelősségteljes életmódra tanítással is nem csak az ütlegeléssel és az üvöltéssel. A lelki terror és a bántalmazás bűntény és komoly stresszornak minősül.
Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.
Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás.
Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.
A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:
- Stresszor - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását.
- Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
- Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni.
- A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.
