2011. december 13., kedd

A barátságról

A következő gondolatmenet Louise Hay könyvéből származik. Nem akartam átírni, sem pedig saját mondandót hozzáfűzni, mert úgy jó, ahogy van! :)
Barátságaink a legtartósabb és legfontosabb kapcsolataink.

Szeretők és házastársak nélkül lehet élni. Család nélkül is lehet élni. A legtöbben azonban nem tudnak boldogan élni barátok nélkül. Hiszek abban, hogy mi választjuk meg a szüleinket, mielőtt megszületünk ezen a bolygón, a barátainkat azonban ennél sokkal tudatosabb szinten választjuk ki.
Ralph Waldo Emerson a barátságot Isten nektárjának nevezi.
A barátok képesek megállni a másik félen való változtatást, megbecsüléssel és tisztelettel néznek egymásra.
Barátaink lehetnek szűkebb családunk kiterjesztései vagy helyettesítői. A legtöbben mélyen vágyunk arra, hogy életünk tapasztalatait megosszuk másokkal. Nemcsak a másikról tanulunk többet egy barátságban, hanem magunkról is. Ezek a kapcsolatok tükröt tartanak az önértékelésünknek és önbecsülésünknek. Tökéletes lehetőséget biztosítanak arra, hogy jól megfigyeljük magunkat és azokat a területeket, ahol fejlődni szeretnénk.
Ha a baráti kötelék feszül, vessünk egy pillantást negatív gyermekkori üzeneteinkre. Lehet, hogy eljött a mentális nagytakarítás ideje. Ha egy életen át beáramló negatív üzenetek után egyszer csak gondolattakarítást végzünk, az egy kicsit hasonlít a hosszú évtizedeken át tartó egészségtelen étrend után egy komoly táplálkozási forradalom indítására.
Amint elhatározod a mentális gondolatmeneteiden való változtatást, egy időre rosszabbra fordulhat a helyzeted, de rengeteg elszáradt gyomon keresztülásva eljuthatsz a gazdag, termékeny talajig.
KÉPES VAGY RÁ!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések