Vannak emberek, akik úgy gondolják, hogy rossz cselekedeteikkel jót csinálnak, mert saját maguknak valóban jót csinálnak. De ki tudja meddig?
Abba bele sem gondolnak, hogy ami nekik zsebpénz, az a másik embernek talán a megélhetése. Azt hirdetik magukról, hogy ők segítőkészek, családszeretők és hozzájuttatják embertársaikat a megoldáshoz. Na de milyen áron? Ebbe belegondolt már valaki?
Adnak valamiféle kicsi ajándékot, ezzel sok embert lekenyerezve eltüntetik a saját maguknak is okozott bűntudatot, hiszen ők maguk is elfogadhatatlannak látják, amit csinálnak. Tudatosan persze ez nem így van, mert a sértődöttségben az összezavartság jellemzi őket a jelenben. Mindez nagyon régi, múltból származó érzelmekre beleidegződött a hit, hogy adott helyzetben nincs választási lehetőség.
Ezek az emberek saját magasztalásukkal, önámításokba esve keresik a követőiket, akikbe kapaszkodva folytathatják az illegális dolgaikat. Sajnos odáig jutnak, hogy a végén az álomvilágban élve saját maguk sem veszik észre, miben vannak. Nem képesek a saját hibáikon változtatni, mert az ütközne az elveikkel. Nevet váltanak, hogy fényesebben tündökölhessenek az emberek előtt. Mire jó ez a hazugságban élés?
Az új név által adott "új személyiség" ugyanaz marad, ami volt!
Korrekt szolgáltatásaidért cserébe csakis annyit várj el viszonzásként, amennyit magad is fizetnél érte!
Semmiképpen sem azt, amit más kihasználáson alapuló, pénzszerzési attrakcióként működtetett úgymond vállalkozása tőled is elvett. Ha ezen elven működsz, másokon akarod visszaszedni, amivel téged károsítottak meg.
Ne feledd, változtatni soha sem késő! Csakis rajtad áll, hogy a helyes úton mész-e tovább, vagy folytatod, amit elkezdtél!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése