Ki vagyok ÉN?

Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni.
Könnyűnek tűnik, valójában a választ felkutatni és magunkban kiértékelni egy hosszú és nehéz folyamat.
A legtöbb ember azt mondja magáról, amit a környezete állít róla, vagy, amit hallani akarnak róla. Legtöbbször azonban a társaságunk formál, alakít minden egyes mozdulatunkat, reakciónkat. Itt jöhet a kérdés egy olyan emberben, aki ennek kezd tudatára ébredni, hogy ez valóban ÉN lennék? A válasz egyértelműen: NEM!
NEM az VAGY, akinek formálnak! Az vagy, akinek leszülettél a Földre!
Mindenki céllal, megoldandó feladattal kerül ide. Valaki tudja, mi a feladata, valaki még mindig és folyamatosan csak keresi azt, amiért itt van. Mindenkivel okkal találkozol! Aki nem kell a környezetedbe, mert a továbbiakban már nincs vele dolgod, az idővel lemorzsolódik.
Amikor megtalálod az utad és rájössz, hogy mi a feladatod, az olyan személyek, akik ebben gátolnak, el fognak tűnni az életedből és olyanok kerülnek a helyükbe, akik előre visznek, támogatnak és segítenek céljaid elérésében. Ehhez azonban tudnod kell, ki vagy, mire vagy képes és dolgoznod kell a célodért, nem mástól várni a megváltást!
Mindig könnyebb másra hagyatkozni, mindig azt tartsd szem előtt, hogy te vonzod magad köré azokat az embereket, akik hátráltatnak és azokat a helyzeteket is, amelyek számodra nem megfelelőek. Te irányítod az életed, nem más. Csak is te tudsz magadon segíteni, nem más! Amit más nyújt segítség, az csakis arra irányul, hogy magadra találj és az légy, aki valójában vagy!

Csak annyira vagy öreg, amennyire öregnek érzed magad!

"Az öregedés csupán elménkben létezik. Tudományosan bizonyított tény, hogy pár év alatt tökéletesen új testünk lehet. Az öregedés a beszűkült gondolatok eredménye. Engedd el ezeket a tudatodból! Tudd, hogy tested csupán pár hónapos, függetlenül attól, hogy hány születésnapra emlékszel. Tégy magadnak egy szívességet, és a következő születésnapodat ünnepeld úgy, mintha az első lenne. Ne rakj hatvan gyertyát a tortádra, hacsak nem akarod bevonzani az öregséget. Az öregedés sajnálatos módon a nyugati társadalom központi fogalma, holott ilyen dolog valójában nem létezik.

Gondolataid révén elérhető számodra a tökéletes egészség, a tökéletes testsúly és az örök fiatalság. Mindezt képes vagy megteremteni, ha állandósítod elmédben a tökéletesség gondolatát." Rhonda Byrne

Amikor a szülők a nagyszülők irányítása alatt állnak

Nem éppen ritka az az eset, amikor a kedves Anyós irányítani akarja a gyereke családját.

A kedves mama csak jót akar... De ez kinek is jó?

Tulajdonképpen senkinek rajta kívül...

Találkoztam már olyan családokkal, akiket az anyós szétbombázott és találkoztam olyanokkal is, akik együtt maradtak, de tönkre teszik egymást és a gyerekeket is. Egyik sem jobb a másiknál!

Az együtt maradt családoknál általában a szülő az anyja felé húz, elfordul a családjától, ezáltal rengeteg fájdalmat okoz saját gyerekeinek és a párjának is. Elkezdi mindenért a párját és a gyerekeket okolni, majd az anyukánál tett látogatás alkalmával mindig ugyanaz a rituálé: az hangzik el, amit az anyós hallani akar.

Egy konkrét példa:

Az apa anyja minden lében két kanál, de tudni kell, hogy az ő életét is az anyós irányította fiatalon, tehát teljesen természetesnek érzi, hogy belemártja az orrát a gyerekei és a családjuk életébe. Volt menye, aki hagyta és aki nem, nos róla és a családjáról szól a történet.

Megszületett az első gyerek, az anyós odajárt intézkedni egészen addig, ameddig az anyuka meg nem unta. Ekkor megkérte a kedves anyóst, hogy ne beszéljen bele a gyereknevelésbe, mert az ő gyereke és majd ő eldönti, hogy mit és hogyan fog csinálni. Ezen a nagymama vérig sértette magát és elkezdte még jobban uszítani a fiát a feleségére.

Idő közben az apuka elkezdett inni, látszólag a kolegák unszolására, de mindenki tudja, hogy ez nem így van. Ez még csak alkalmi ivászat volt a részéről.

Később születettek másik gyermekek is, és természetesen a nagymamának lett még pár unokája a többi gyereke révén is. A nagymama továbbra is háborút folytatott az anyukával, a fiát keményen uszította a maga kis eszközeivel a családja ellen, eközben az unokáival nem törődve látványos különbségeket tett a másik gyerekei által született unokákkal.

Mindenki azt hiszi, hogy a gyerek ezt úgysem látja, de igenis látja és érzi is. A nagymama oda sem figyel rá, nem hallgatja meg, nem viszi sétálni, nem kap fagyit... ezek egy kicsi gyereknek mély sebeket hagynak a lelkében, főleg, mikor azt látja, hogy az unokatestvérek mutogatják, mit kaptak a mamától.

Ahogy teltek az évek, az apuka szépen lassan elérte az alkoholizmust, a nagymama megkapta, amit akart, a gyerekek felnőttek, de mindegyik idegileg szét van esve, mert gyakorlatilag a mama által kreált szülői háborúk szemtanúi voltak kicsi koruk óta. A probléma mindegyiknél a női vonalon ered miért is?

Mert az anyjuk nem védte meg őket kellő módon, nem állt ki a gyerekei mellett a nagymamával szemben, csak az apukával veszekedtek minden áldott este. A vita mindig abból eredt, hogy az apukát a nagymama épp mivel húzta fel adott nap. Számomra a mai napig rejtély, hogy miért járt és jár is oda, ha mindig abból adódik otthon a konfliktus, de mintha az apuka ezt az önkínzást élvezné.

A gond, hogy ezzel az egész kis családját is kínozza nem csak magát.

Mára a gyerekek felnőttek lettek, mindegyik lelkileg beteg, az anyuka ki van készülve idegileg, az apuka meg hajszolja magát a temető felé.

Jogosan maradnak fenn a kérdések, hogy miért nem csinál senki semmit?

Mindegyiknek jó úgy, ahogy van. Ez egy hihetetlen sztori, de nézzük az egyik gyerek szemszögéből:

"Nekem igazán soha nem volt, csak anyai nagyanyám. Ő mindig tárt karokkal várt és nagyon szeretett minket. Meghallgatta, amit meséltünk, Ő is mesélt nekünk. Ameddig tudott, sütött, főzött nekünk, elvitt a boltba csavarogni. Nagyon szerettünk nála. A másik nagyanyánknál még a levegő is fagyott volt. Az unokatestvéreink minden szünetben ott voltak, de utáltak nála lenni.

A karácsonyok úgy teltek, hogy ők külön kapták az ajándékaikat, nehogy mi meglássuk, mit kaptak. Minden évben kérdezte a mama, hogy mit kérünk a jézuskától, de amikor mondtuk, hogy mit szeretnénk, mindig az volt a válasz, hogy a mamának a kisnyugdíjából erre nem telik. Mikor szülinapra jött köszönteni a mama, nem egyszer véletlenül otthon felejtette az ajándékot, egy alkalommal, mikor betegen feküdtem otthon, hozott egy leértékelt lejárt szavatosságú csokit, ami mellesleg penészes volt a csomagolás alatt... Minden nyáron az unokatestvéreink kaptak nagy tál gyümölcsöket a kertből, nekünk maradt az utolja, ami már nem volt annyira finom. Telenként a tepsi sütemények mentek hozzájuk, nekünk jutott 3-4 szelet.

A kistestvérem születése után amikor anyukám nem volt otthon feljárt hozzánk, de akkor is mindig csak a veszekedéseket szította. Később már akkor járt oda, mikor csak apám volt otthon. Minden egyes alkalommal, mikor elmentünk hozzá, megjegyezte, hogy milyen gyerekek vagyunk, hogy nem járunk sűrűn a nagyanyánkhoz. Miért is mentünk volna?

Soha nem tudott örülni a sikereinknek, minden alkalommal az unokatestvéreinkről kellett hallgatni az áldást, akik épphogy csak végig bukták az iskolát. Jelenlegi állás szerint a testvérem és én vagyunk a legiskolázottabbak az egész családban, mi vittük a legtöbbre és mi vagyunk a legjobban lenézve a mama által...

Felnőtt fejjel mindig naívan, de megpróbáltam lépéseket tenni a nagyanyám felé, mert mégis csak a nagyanyám, ha tetszik, ha nem. 

Értelmetlen próbálkozások voltak. 

Mindig ugyanaz a történet. Az anyád erre nevelt, az anyád arra nevelt, az anyád miatt nem jöttetek ide. Ezt sokáig el is hittem, de már tisztában vagyok vele, hogy ez a játék nem az anyám játéka, hanem a nagymamáé. Ha a nagymamát érdekelték volna az unokái, akkor  igenis meglátogatta volna őket, de neki egyszerűbb volt az anyukával takarózni. 

Szédületes, hogy még az apukám is bevette a dumát és Ő is azzal takarózik, hogy anyád miatt van minden. Már másképp látom a családomat, mégis fáj, hogy így kellett felnőnöm. Gyűlölködésben és két nő tűzharcában. 

Láttam leépülni az apámat, végig nézem, ahogyan eltolja magától az életét, mert neki már úgyis mindegy, látom, ahogyan a testvéreim és magam is küzdünk a lelkisérülések okozta betegségeinkkel és a legfájdalmasabb, hogy a szüleink nem veszik tudomásul, hogy ez miattuk van, mert nem voltak képesek harcolni a saját nyugalmukért inkább belementek ebbe a játékba. Folyamatosan azt mondják, hogy mindenünk megvan és ezek a dolgok csak hisztériák az életünkben. És itt a gond, hogy ezzel akarták eltüntetni a sarukat, hogy mindent megkaptunk. Nesze nektek ne sírjatok, jó életetek van. Igen.. Kinek a mi.

Azért engedtem megosztani ezt a történetet, mert szeretném, ha mások tanulnának ebből és a szülők nem mennének fejjel a falnak egy ilyen miatt!"

Nos természetesen névtelen a történet, de tanulságos! Most 3 felnőtt gyermek küzd a nyugalmáért, az egészségéért, amitől a nagymama által a szülők megfosztották őket. Hozzáteszem nehéz harc, mert bár energikusak, sikeresek, mégis nehezen boldogulnak emiatt a gyerekkorból kísértő fájó emlék miatt.

"A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből." Richard Dawkins

Hogy mit is jelent valójában az idézet? Vagyis inkább, hogy mi a célom vele?

Rengeteg "alvó" ember, (azért írtam így, mert ezalatt olyan emberekre gondolok, akik csak a szűk falak közé zárt, lebutított tudományok hívei, amiket a nagyhatalmak nyomnak) akik úgy gondolják, hogy bár életükben volt pár rossz dolog, mivel a jelenlegi életük tökéletes, semmi okuk arra, hogy a lelkük beteg legyen.

 Nos ez nem ettől függ!

Az embert akár saját életében, akár generációs minták által olyan stresszhatások érik, amiknek a meglétéről is kevesen vannak tisztában, pedig mindenkiben benne van. Ezek jelentkezhetnek különböző viselkedés mintákban vagy akár betegségek által is. Természetesen ilyen jellegű problémáink akkor kerülnek előtérbe, mikor a legkevésbé sem érezzük magunkban a nyugtalanságot, mikor semmi okunk nincs aggodalomra semmi miatt, egyszerűen jól éreznénk magunkat és valami mégis megakadályoz.
Sokan, eleinte az orvosoknál keressük/kerestük a válaszokat a megmagyarázhatatlan betegségekre, rosszullétekre és válasz nem sűrűn van, csak a gyógyszerek, amik ez esetben csak felületi megoldást jelentenek, ameddig alkalmazzuk, hatnak, utána minden a régi.

Van más út is, amelyre a saját magunkkal való szembenézés adja meg a választ. Ez talán az egyik legkegyetlenebb módszer, mert nagyon fájó dolgok jönnek elő, de az egyik leghatásosabb forma is egyben.

Bizonyos generációsan halmozott betegségek és viselkedés minták mind megállíthatók, hogy ne cipeljük őket tovább. Ezekre viszont csakis mi magunk vagyunk képesek!

Hogyan is működik mindez?

Szembe kell néznünk magunkkal,generációinkkal és fel kell térképezzük, milyen érzelmek húzódnak meg a probléma mögött. Ezen érzelmek megértésével, így a probléma más szemszögből való megközelítésével teljesen más hozzáállást kölcsönöz részünkről, képesek leszünk békét találni legbelül.

Problémáinkra a megoldást nem anyagi helyzetünk vagy éppen teljes jólétünk fogja megadni. Nem számít, hogy az életben milyen szerencsések vagy éppen szerencsétlenek vagyunk, csakis az számít, hogy mi uralkodik bennünk, belső béke vagy belső feszültség!

Pénz nélkül is lehetsz gazdag...

A napokban felkerestek a következő problémával:

X bajom van erre rájött egy Y probléma, az orvosi papírjaim alapján teljesen egészséges vagyok tudnál segíteni? Mivel elég messze vagyok a kedves klienstől, csak levelezés útján tudtam belebonyolódni a problémájába, de felszínesen éppen elég volt ahhoz, hogy ezt a bejegyzést megírjam. 

Elkezdtünk beszélgetni. Mondtam az illetőnek, hogy ehhez személyes találkozás kellene, mert így elektronikus úton nem tudok úgy segíteni rajta, mint egy oldás során és kértem, ha teheti, keressen fel egy kineziológust. Beszélgetésünk további részében közölte, hogy bennem megbízik, de nem tudja, hogy a közvetlen környékén kit kereshetne fel a panaszaival, így folytattuk a beszélgetést.

Köztudott, hogy minden betegség gyökere bennünk van, a fejünkben kezdődik, így próbáltam irányítani olyan dolgok felé, amiket szeret csinálni, mert olyankor nem gondol a problémájára és nem jelentkeznek a fájdalmak, rosszullétek sem, persze ez csak ideig-óráig jó megoldás, hosszú távon szakemberre van szükség!

Nos mikor kérdeztem, hogy van-e olyan dolog, amit szeret csinálni, a válasz padlóra vágott még engem is, ugyanis nem tudott előállni semmivel, ami leköti és foglalkoztatja.

Nem adtam fel, próbáltam kihúzni belőle többet, hátha mégis... Nos az volt a válasz, hogy tulajdonképpen sétálni szeret, de PÉNZ NÉLKÜL NEM LEHET semmit csinálni... 

Egyszerűen nem tudtam hova lenni és mit tanácsolni. Nagyon kemény világ van, nagyon nehéz pénz nélkül boldogulni, de igenis lehet pénz nélkül sok mindent csinálni. 

Lehet egyszerűen csak sétálni a természetben, ha hideg van, akkor olvasni egy jó könyvet, vagy a háztartási száraz hulladékból készíteni valamit, hogy ne unatkozzunk. Ültessünk magunknak növényt vagy zöldséget és nézzük a fejlődését. Ehhez még kert sem kell, én is a lakásban csinálom és öröm van benne, mikor látom, hogy kibújik az első kis szár a földből és néz a fény felé. 

Úgy gondolom, hogy pénz nélkül is lehet valaki nagyon gazdag, hiszen a gazdagság mindenkiben benne van! Ha szereted magad, szeretettel elfogadod, ami körülvesz, meg fogod találni az igazi gazdagságod! Ahogyan változol, úgy változnak lehetőségeid is, így idővel a szó szerinti gazdagság is meg fog téged találni!

A gyógykészítményekről

Kedves olvasóim, barátaim!

A minap megtalált egy hölgy, a munkám miatt, hogy lépjek be az általa kínált üzletbe. Persze nem így jött nekem ezerrel, de ez volt a lényeg. Kicsit összeszólalkoztunk a gyógykészítményekről, mert ő úgy gondolja, hogy az egészség a legjobb üzlet és ebben egyet is értettünk, de szerény véleményem szerint nem mindegy, hogy mivel is érjük el az egészségünket, ami számunkra a legnagyobb kincs!

Aláírom, hogy vannak nagyon jó és hatékony gyógykészítmények, de úgy gondolom, hogy amire valóban szükségünk van az a test-lélek-szellem valódi egyensúlya. Ha mindez megvan és odafigyelünk a táplálkozásunkra, de nem mindenféle összetákolt málnaszörppel vagy tablettával, hanem az igazi változatos étrendre gondolok zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztására, akkor valóban egészségesek lehetünk hosszú éveken át!

Bizonyos cégek, mint pl FLP, Nahrin, Vemma és társaik nagyon hatásos előadásokkal bizonyítják termékeik minőségét. De nézzünk egy kicsit a színfalak mögé, hogy kik szólalnak fel az előadásokon? Amikor Magyarországon bejött az FLP, nagyon nagy feneket kerítettek a sikerének, de az összes konferencián szinte ugyanazok az emberek mentek és vallották a termék hatékonyságát. Személyes ismerőseim között szerepelt egy agytumorban szenvedő ember, akit befűztek az flp aloe géljével, hogy az visszanyomja a tumort. Az illető hitt benne, itta rendszeresen a szörpöt, ette a kiegészítőket, maga is forgalmazta a termékeket és egy éven belül közölték vele, hogy pár hónapja van hátra, mert a tumor megnagyobbodott és kezelhetetlen, az illető pár hónappal később meghalt :(.

Ugyanehhez a csoporthoz tartozott egy másik személyes ismerősöm, aki itta és itatta a családjával az aloé verry berryjét meg a sima aloé gélt is. A gyerekei akkoriban még kicsik voltak ovis korú az egyik, a másik pedig kisebb. A nagyobbik gyerek közel 3 hétig nagyon beteg volt és itták a géleket, amik gyakorlatilag egyenlőek voltak azzal, mintha sima bolti szörpöt ittak volna.

Én úgy gondolom, hogy mindenkinek a szabad választási joga, hogy mit vesz a pénzén, és az is, hogy mivel tömi magát, na de ebben a válságos időszakban, mikor a pénzháborúk korát éljük, gondolkodjunk már el azon, hogy egy ilyen termék mennyibe is kerül és hogy azt a pénzt mi másra is fordíthatnánk, ami mondjuk tényleg az egészségünket szolgálja.

Nem szeretném nagydobra verni, de egy kedves kineziológus eladta a barátnőmnek a nahrin termékét, a barátnőm hitt benne, megvette, azt mondja, hogy használ valamit. A hangsúly a valamin van! Mellette hallom, hogy ez milyen sok, az milyen sok és hogy ennyit meg annyit kell dolgozni, nincs szabadidőm. A kérdés, hogy mennyit dolgozhatott azért, hogy kifizesse azokat a löttyöket és hogy ez felér-e azzal a hatással, amit nyújt. Szerintem totálisan elkeserítő az eredmény.

Minden egyes gyártó meg van elégedve a termékével, ahogyan a szülők is tökéletesnek látják a saját gyermekeiket, a gyártók és a forgalmazók is a saját termékeiket. Nem bántani szeretném ezeket az embereket, de lássanak már a színfalak mögé, hogy milyen világ van, és hogy miből akarnak pénzt csinálni? Elszomorító :( Arról már nem is beszélek, hogy van-e egyáltalán olyan ember, aki ezen emberek hatáskörén kívül átvizsgálta már ezeket a termékeket, hogy valójában mit tartalmaznak.
Hiszen azt mondják a reklámban is, hogy a gyümölcsök kivonatából vannak, de az csak kivonat, ahhoz mi kerül hozzá??? És jön a következő kérdés, hogy miért nem a csodatevő gyümölcsöt árulják, miért csinálnak belőle készítményt? Ugye? Megvan a megoldás, mert akkor nem lenne pénze az iparnak, nem lehetne ekkora MLM rendszereket kiépíteni.. Ez is a pénzről szól és nem az emberek valódi egészségéről...

Ezek után pedig igen, áldozzunk az egészségünkre, de mit és hogyan? Válogassuk meg az üzletben, hogy mit veszünk, mi kerüljön az asztalra, igyekezzünk változatos étrend alapján táplálkozni, igyunk meg naponta 1,5-2 liter vizet! Nem folyadékot, hanem vizet! Ihatunk ezen felül másfajta folyadékot is, de a víz mennyisége nagyon fontos. A víz felel a szervezet hidratáltságáért, segít a vér higításában.

Mozogjunk minden nap legalább fél órát és lehetőleg a szabadban! Egy tópart, folyópart, vagy park, kiserdő nagyon jó energetikai hatással bír a szervezetre. Ne felejtsük el azt sem, hogy kellő mennyiségű alvásra is szükségünk van, aminek éjszaka kell megtörténnie, hogy belső szerveink tudjanak teljes erőbedobással működni, az immunsejtek pedig zavartalanul láthassák el a feladataikat.

Mindezek után továbbra is úgy gondolom, hogy MINDEN EMBER SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE AZT TESZ AZ EGÉSZSÉGÉVEL, AMIT AKAR. A VÁLASZTÁS RAJTAD MÚLIK ÉS SENKI MÁSRA NEM HÁRÍTHATÓ!

Tennék ide pár hasznos linket és megkérem a kedves olvasóimat és látogatóimat, hogy ha tudnak még hasonlókat, akkor megjegyzésként írják be, vagy küldjék el nekem és hozzáteszem a bejegyzéshez.

Kefír: http://www.kefirgomba.hu/?page_id=5
Aloé Vera: http://www.vital.hu/themes/aloevera.htm ; http://aloe.projektinfo.hu/
Avokádó: http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/avokado_gyumolcs_zoldseg_es_gyogynoveny/20080107151439
Kínai hernyógomba: http://gyogygombak.drtihanyi.hu/cimke/hernyogomba
Ganoderma: http://www.webbeteg.hu/cikkek/fogyokura/6208/a-ganoderma-lucidum-gomba
Szódabikarbóna: http://www.rakesagomba.eu/
Csalán: http://www.nepgyogyaszat.hu/nepgyogyaszat-gyogyirei/csalan-2.html
Gyömbér: http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/gyomber/63

"A stressz az élet sója" - Selye János

A stressz része a mindennapoknak és ezzel együtt a modern kor népbetegsége.
Léteznek pozitív és negatív stresszek.
Amikor egy stresszhelyzet változtatásra, fejlődésre, újításra ösztönöz, akkor mindenképp pozitív stressz, hasznosan hat az életvitelre, a bennünk rejlő erők kihasználása nagyobb teljesítményre ösztönöz. A pozitív stressz motivál, bátorít, kreativitásra serkent, alkotó energiákat szabadít fel.
Selye János úgy gondolta, hogy megfelelő mértékű stresszhatás nélkülözhetetlen a személyiség fejlődéséhez. Kihívásokra mindenkinek szüksége van, hogy előrébb tudjon lépni az életben.
Akinek túlzottan stresszmentes az élete, az vegetál!
A negatív stressz akkor jelentkezik, mikor egy túlfeszített állapot eluralkodik rajtunk, nem akar elmúlni és nem tudjuk magunkat lehiggasztani. Itt már komoly veszélyeknek vagyunk kitéve!
A kezeletlen stressz szép lassan eluralkodik a szervezeten és odáig juthatunk, hogy teljesen ledönt a lábunkról, rosszabb esetekben komoly betegségeket okozva megbénítja életünket.
A mai világban mindenki felgyorsult életvitelt folytat. A gyorsaság a meghatározó tényező lásd: Gyorsvonat, gyorsétterem, gyors autók, amelyekkel több száz kilométer tehető meg egy nap alatt, repülőgépek, amelyekkel földrészeket szelhetünk át néhány óra alatt.
Ha otthon vagyunk, szinte folyamatosan szól a TV. Ha úton vagyunk, rádiót hallgatunk. Ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset.
Nem kerülhetjük el a sokat szidott reklámok hatását sem. Megmondják, milyen a jó nő, milyen autóban utazik, hol nyaral, mit dolgozik, milyen ételt eszik, milyen bútorok között él, milyen illatot használ, aki számít.
Minden egy célt szolgál: a fogyasztói társadalom célját: a pénzköltést. Igen ám, de a pénzt meg kell keresni, hogy tovább hajszolhassuk a vágyainkat, és növelhessük az igényeinket. De a pénzért dolgozni kell, méghozzá keményen. A munkánk legtöbbször mozgásszegény, monoton, esetleg túlhajszolt. Idegileg kimerítő, rengeteg az értelmetlen szabály, a bürokrácia.
Ezeknek a követelményeknek megfelelni szinte lehetetlen.
MINEK és HOVA rohanunk? - kérdem én. Miért akarunk előbb meghalni, mint ahogyan természetes úton kellene? Nem kell messzire menni nézzük csak az utazásokat. Miért kell állandóan száguldozni a normális biztos tempó helyett? Miért nem lehet időben fékezni, ha előttünk fékeznek. Miért nem állnak meg az autók, ha előttük áll egy sor kocsi? Ez a rohanó életmód semmire nem vezet a baleseteken kívül... Nézzük a munkahelyeket, ahol szintén folyamatosan rohanunk és mégsem tudja senki, hogy hova, mert eredménye nincs, csak a hibák sora. Kinek jó ez? A főnöknek biztos, mert látja a teljesítményt, de a minőséget nem.. :( Magam is dolgoztam vendéglátásban, tudom, hogy sokat számít, hogy milyen gyorsan vannak kiszolgálva az emberek, de a jó munkához idő kell. Ha rosszat viszünk ki, ugyanúgy újra kell készíteni, többszörös energiát és időt igényel. Ha nincs időnk barátkozni a vendégekkel, mi a garancia, hogy vissza is fognak térni? Elvárják, hogy barátkozzunk a vendégekkel, de rohanva ez megoldhatatlan, mert jön egy főnök és leszid, hogy a másik asztaloknál várnak. Ismét a kérdés: JÓ EZ ÍGY?
Egyre több olyan családról és iskoláról olvasok, ahol már a gyerekek a lassú életvitellel barátkoznak. Ez nem azt jelenti, hogy megalszik a tej a szájukban, csak, hogy nem stresszelik magukat, ha nem futnak le 100 métert egy idiotizmus alapján felállított norma miatt, nem dudálják le az előttük haladó autóst, ha az a megengedett sebességgel halad és nem lökik fel a gyalogost a zebrán, kivárják a sorukat a buszra szállásnál és nem lökik fel oda társaikat.
A modern társadalmakban, ahol a nők harcolnak az elismerésért, a munkahelyen a helytállásért, majd otthon a család ellátásáért, komoly nyomás nehezedik a nyakukba. Ez idővel túlzott megfelelési kényszerrel párosul, ami súlyos következményekhez vezet.
A gyereket lehet bűntetni tisztelettel, felelősségteljes életmódra tanítással is nem csak az ütlegeléssel és az üvöltéssel. A lelki terror és a bántalmazás bűntény és komoly stresszornak minősül.

Amikor a szervezet kilendült nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre, aktiválódnak az egyensúlyt újra megteremtő szabályozó rendszerek, stresszes állapot alakul ki.
Tünetei: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt fogékonyság a betegségekre, gyakori felsőlégúti panaszok, bőrfertőzések, vagy hajhullás.
Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz, védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.
A folyamat az alábbi négy elemet mindig tartalmazza:

• Stresszor - eseményt, helyzetet -, ami előidézi a folyamat beindulását.
• Helyzetekre vonatkozó értékelést, ami minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint.
• Megküzdési folyamatokat, amelyekkel a testi és lelki rendszer viaskodik, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt, felül tudjon kerekedni.
• A folyamat eredményét, amit előidézett a személyiségben.